Kutatás

A Családbarát ország projekt keretében meghirdetett 12 kutatás egységes rendszerbe illeszkedik. A vizsgálatok a Megvalósíthatósági Tanulmányban rögzített célokhoz igazodva a családok helyzetét, társadalmi integrálódását térképezik fel. A kutatásokból nyert ismeretek végső soron a családok megerősödését és a tervezett gyermekek megszületését támogatják. A kutatási alprojekt feladata, hogy a fenti célokat szolgáló intézkedésekhez szállítson információkat, melyekre építve hatékony kormányzati intézkedések hozhatók.

A kutatások alapján feltérképezésre kerül, milyen a családok helyzete ma Magyarországon, továbbá vizsgálat tárgyát képezi, hogy milyen családtípusok, együttélési formák léteznek és mely problémák érintik leginkább a családok mindennapjait. Mindezek mellett a kutatások kiemelt figyelmet szentelnek azoknak a speciális társadalmi csoportoknak is, amelyek különleges segítséget igényelnek.

Az eddigi vizsgálatok alapján tudható, hogy a gyermekvállalási hajlandóság két alapvető tényező függvénye: a stabilitás, a biztonságos jövőkép és a munka-magánélet egyensúlya képezi e két faktort. Mindezek okán külön kutatási területet képez a munka-magánélet összeegyeztethetőségének vizsgálata és annak kimunkálása, hogy milyen eszköztárral lehet segíteni az élet e két területének összeegyeztetését.

Az egyes kutatásokról, részletesebben:

1., Gyermekes családok nagymintás vizsgálata

Átfogó, reprezentatív (a magyar családok összességét leképező) kutatás, húszezer kérdőív felvételével. Jelenleg a közbeszerzési felhívás elkészítése zajlik, 2019 végére várható a kutatás eredménye.

Személyes, a válaszadók otthonában történő megkereséssel történnek majd a vizsgálatok, melyeknek eredményeképpen részletes demográfiai és szociális térkép készül a magyar családokról. Az elsődleges cél a családban élők helyzetének feltérképezése és a családok típusainak felmérése. A kutatáson belül van egy rétegzett vizsgálati felosztás is, melyben külön vizsgálják az intakt, két szülő és gyermekek magcsaládra épülő családokat és történik egy egyszülős családokat és mozaikcsaládokat feltérképező mintavétel. Ezen a mintán belül külön interjús vizsgálattal vizsgáljuk az egyszülős és mozaik családok speciális problémáit.

2., Az idősek helyzetének és társadalmi beágyazottságának vizsgálata

Rendkívül szerteágazó és összetett kutatás, melynek egyik része egy 8000 fős kvantitatív (kérdőíves) lekérdezés. A mintavételben szereplők között lesznek idősek, idősödőek (55 év felettiek) és felnőtt korú nem idős (18-54 év) személyek is, akiket az idősekről kérdeznek majd.

Egy 500 fős mintán, szintén kvantitatív vizsgálat keretében kerül feltérképezésre, hogy milyen az idősek foglalkoztatottsága, milyen lehetőségeik vannak az aktív, konstruktív időskor megélésre. Ennek a kérdésnek társadalmilag van egy financiális, az önfenntartással kapcsolatos oldala és egy mentálhigiénés, egészségmegőrző vetülete is.

A nemzedékek közötti együttműködés lehetőségeit vizsgáló kvalitatív kutatás képezi a harmadik lábát ennek a kutatási területnek, valamint az idősekkel foglalkozó szakértők körében is lesznek fókuszcsoportos vizsgálatok és magánemberek megszólításával is készül az időskorral kapcsolatos attitűdökről egy mélyebb elemzést lehetővé tevő kutatás. Vizsgáljuk továbbá a generációk együttélésének lehetőségeit.

A kutatás eredményei 2019. második felében várhatóak.

3., Örökbefogadás vizsgálata

Ez a kutatás az örökbefogadás folyamatával, valamint az örökbefogadottak életével, lelki fejlődésével és körülményeivel kapcsolatos sajátosságokat vizsgálja. Ez a kérdés ugyan a társadalom viszonylag szűk rétegét érinti, de hangsúlyos, hisz egyfelől azoknak a gyermekeknek nyújthatja a családi élet biztonságát, akiknek a vérszerinti szüleivel való kapcsolata akadályozott, másfelől azok számára biztosíthatja a családi élet teljességét, akiknek valamilyen okból nem lehet saját gyermekük. A témában alaposan rétegzett kvalitatív vizsgálatra kerül sor, elsősorban fókuszcsoportos és egyéni interjúk formájában örökbefogadottakkal, örökbefogadó szülőkkel és az örökbeadás folyamatában résztvevő intézményrendszer képviselőivel.

A kutatás várható eredménye: 2019. vége.

4., Kapcsolati erőszakot elszenvedők vizsgálata

Rendkívül érzékeny, kevéssé feltárt és nehezen vizsgálható terület a kapcsolati erőszakot elszenvedettek vizsgálata. Két nagymintás kutatás zajlik majd a témában, egy 5000 fős személyes kérdőív és egy 2000 fős online kérdőív kitöltésével arról, hogy milyen a kapcsolati erőszakról élő kép a társadalomban, milyenek a beállítódások, sztereotípiák a kérdéssel kapcsolatban. Egy 100 fős vizsgálat pedig olyanokat kérdez, akik maguk is elszenvedték a kapcsolati erőszakot, ez meglehetősen szenzitív vizsgálat. Ugyancsak e kutatás kapcsán kerül megvizsgálásra, hogy milyen a kapcsolati erőszak feltárásában és kiküszöbölésében résztvevő intézményrendszer működése, hogyan működik a jelzőrendszer.

5., Hungarostudy 

A kilencvenes évek elején Kopp Mária indította el ezt a 3 évente ismétlődő és csak részleteiben változó vizsgálatsorozatot, mely eredetileg 20.000 fős mintán készült, majd fokozatosan csökkent a vizsgált személyek száma – a legutolsó Hungarostudy 2013-ban 2000 fős mintavétel volt. A kutatás fő célja a társadalom mentális állapotának és egészségmagatartásának, koherencia-érzésének vizsgálata.

A jelen vizsgálat 8000 fő bevonásával, a korábbi Hungarostudy-k szerkezetét részben megőrizve zajlik, de lesznek új kérdések is, melyek elsősorban a családok társadalmi beágyazottságára vonatkoznak majd.

6., Családterápiás hatásvizsgálat

E kutatás azt vizsgálja, hogy a családterápia mennyire hatékony eszköz a munka-magánélet egyensúly problémáinak kezelésében. A vizsgálat során kisszámú (30 eset), de komplett családterápiás folyamatok feltérképezése zajlik, amely a folyamat elhúzódása miatt rendkívül munkaigényes.

A kutatás eredményének várható időpontja: 2020 közepe.

A további hat kutatás a munka-magánélet egyensúly kérdéseinek különböző vetületeit vizsgálja:

7., Gazdasági, civil, állami és egyházi szervezetek családbarátságának vizsgálata szakirodalomelemzés és interjús kutatás révén

A szakirodalom feltárása arról ad képet, hogy Magyarországon és nemzetközi szinten milyen családbarát megoldások léteznek a munkáltatói területen és a szolgáltatások terén. Feltérképezésre kerül, hogy hol, mit jelent a család fogalma, mi a családbarátság definíciója, kritériumrendszere, és hogyan köthetők ezek indikátorokhoz.

50 olyan szervezet vizsgálata is megtörténik, amely már korábban kapott családbarát minősítést. A cím elnyerésének folyamata és a családbarátság adott szervezetnél való gyakorlati megvalósítása kerül feltérképezésre, mélyinterjús vizsgálattal. Ez kapcsolódik a projekt keretében megvalósuló Családbarát védjegy kialakításához, egy olyan kritériumrendszer megalkotásához, mely felöleli azokat a közös jellemzőket, amelyek az eddigi családbarát minősítések tartalmi lényegét adják.

A kutatás befejezésének várható ideje: 2018 nyara.

8., A közszféra átvilágítása családbarátság szempontjából

A húsz fókuszcsoportban zajló kutatás 2018 május-június folyamán zajlik, országos, reprezentatív mintavétellel. A vizsgálat kiterjed arra, hogy az állam által fenntartott munkáltatóknál mi a családbarátság gyakorlata és melyek azok a pontok, ahol érdemes továbbfejlődni.

9., Család és munka, munka és anyaszerep összeegyeztetésének lehetőségei, jogszabályi környezet, fejlesztési irányok elemzése

Az előző két kutatás eredményeképp összegyűlt tapasztalatok és a fennálló szabályozás összevetésével készül egy szakpolitikai, jogszabályalkotási javaslatcsomag, amely megmutatja a lehetséges továbblépési irányokat.

10., Az atipikus női foglalkoztatás és munkahelyi bölcsődék megvalósítási lehetőségei

A kutatás során 7500 munkáltatónál vizsgálják az atipikus női foglalkoztatás és a munkahelyi bölcsődék megvalósítási lehetőségeit, panelvizsgálat jelleggel, két egymást követő évben, kérdőíves formában.

A kutatás eredménye 2019 végére várható.

11., Munkáltatók és munkavállalók „kétkarú” vizsgálata

E kutatás ezer munkáltató figyelembevételével vizsgálja a családbarát munkahelyek kialakítását célzó lehetséges intézkedéseket, másrészt feltérképezi a munkavállalók igényeit, illetve az általuk érzékelt lehetőségeket.

12., Munkáltatók vizsgálata a családbarát munkáltatóvá válás útján

Az 1000 munkáltató keresztmetszeti vizsgálatának célkitűzése, hogy 2021-re, a projekt lezárásáig legalább 200 munkáltató családbarát minősítést nyerjen. Azonos eszköztárral félévente kerülnek monitorozásra e munkáltatók, amelyek szakmai támogatást is kapnak a családbarát munkahelyi intézkedések bevezetésében.

A kutatás eredményének várható időpontja: 2021. április.

A közbeszerzésben lezajló kutatások előkészítésében négy kutató vesz részt félállásban és a három, saját megvalósítású kutatás 7 (3 egész, és 4 részállású) kutató és egy kutatási referens bevonásával készül.

 

 

 

 

 

 


Friss híreink